A magáncsőd

A magáncsőd sokaknak ad lehetőséget arra, hogy életformaváltással és kiadáscsökkentéssel megtartsák a lakásukat. 2015. szeptember 1-jétől azok vehetik igénybe, akiknek a lakhatásuk van veszélyben (jellemzően nem fizető jelzáloghitelesek, és már felmondták vagy végrehajtásra átadták a hitelüket), 2016. október 1-jétől viszont mások is beléphetnek.

Van határidő is: eddig úgy volt, hogy a tavaszi (devizahiteles) elszámolásban érintettek számára idén október 31-ig lezárul a lehetőség, ezt azonban jogszabály módosítással 2016. március 1. napjára változtatták.

A magáncsőd lényege 10 pontban:
1. Adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. Banki és egyéb, pl. közüzemi tartozásokat is kezel a magáncsőd.

2. 2015. szeptember 1-jétől azok vehetik igénybe, akiknek a lakhatásuk van veszélyben
(jellemzően nem fizető jelzáloghitelesek), 2016. október 1-jétől mások is beléphetnek.

3. Az veheti igénybe, akinek a tartozása 2 és 60 millió forint közötti, a tartozás a vagyon 100%-a és 200%-a között van, valamint legalább 500 ezer forintnyi legalább 90 napja lejárt tartozással rendelkezik.

4. A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tart. Ezen időszak alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.

5. Az adósságrendezési tervnek megfelelő alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetnie az adósnak úgy, hogy a hitelezők követelése előre rögzített arányban (a jelzáloghitel esetében a lakás eredeti forgalmi értékéig) megtérüljön a végén. A maradék tartozást elengedik.

6. A csődvédelem időszaka alatt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi az adós költéseit, amelynek szabadon felhasználható része fejenként nem lehet magasabb a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 28 500 forint) másfélszeresénél.

7. Az adósságrendezési tervet bíróságon kívüli megállapodással vagy bírósági eljárásban történő szavazással állíthatják össze a hitelezők az adóssal együttműködve, ennek sikertelensége esetén a bíróság dönthet. Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás.

8. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.

9. Külön szabályok határozzák meg, mely esetekben maradhat lakástulajdonában az adós, aki már az elején jelzi ezzel kapcsolatos elképzelését. Cél a lakhatás valamilyen biztosítása. A vagyon- vagy jövedelemeltitkolás kizárással jár.

10. A magáncsőd eljárások koordinálására és adminisztrációjára feláll a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely családi vagyonfelügyelőkkel, mint kormánytisztviselőkkel látja el feladatát. E tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.

A magáncsőd eljárásban résztvevők az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8 %-ának megfelelő, de havi legfeljebb 25 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak, amely a hitelük törlesztésére fordítható. A kérvényt a főhitelezőnek kell benyújtani, és az elbírálást is a bank végzi. Az állami törlesztési támogatást csak a magáncsőd egyezségbe foglalt, főhitelezővel szembeni hitel, vagy lízingtartozás törlesztésére lehet felhasználni. A támogatásra vonatkozó kérelmet a banknál kell benyújtani, és ők is bírálják el azt a benyújtástól számított 30 napon belül, majd ha mindent rendben találnak, akkor a támogatásról külön szerződést is kötnek.

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.